A Full Moon blog bemutatkozik


Kedves Látogató!


Üdvözöllek nálam!

Ezen a blogon egy teljesen új történetet olvashatsz, és egy teljesen új főhős mindennapjait kísérheted figyelemmel. :)

15 év telt el a Breaking Dawn óta.
Nessie felnőtt, és Jacobbal összeházasodtak.
Hamarosan gyermekük is született, egy kicsi Jake. :)
A Jaed Cabil Black nevet kapta. Nessie adta neki ezeket a különös keresztneveket, követve édesanyja, Bella példáját, ő is mozaik neveket alkotott.
Jaed = Jacob + Edward
Cabil = Carlisle + Billy

A fiú gyorsan fejlődött, de nem annyira, mint Nessie.
5 év alatt 16 éves tinédzser lett belőle, és ekkor lelassult a folyamat.
Senki sem tudja, miért. Valószínű a farkas génekhez lehet valami köze.

Nessie, Jacob és Jaed Forksban élnek Billyvel.
Jake Esme segítségével átalakíttatta a házat, hogy kényelmesen elférjenek.

Jaed a Forksi gimibe jár. A rezervátumit túl unalmasnak találta. Természetesen a többi diák tart tőle, és ezt ő túlságosan is élvezi.

Nos, hogy mi történik ezzel a titokzatos ember-, vámpír- és farkasgénekkel megáldott fiúval?

Itt megtudhatjátok. ;)
A történet címe
full moon vagyis telihold .
A friss fejezetek felkerülésének időpontjáról a főoldalon tájékozódhatsz. :)

Jó olvasást! :)

Érezd jól magad nálam, és kérlek, írj kommentet!!! :)

Köszönöm!


Abigel


Characters of the story



Idézet

„Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.”

Charlotte Brontë

2010. június 8., kedd

4. Változás (3. rész)



Ajánlás:


A Full Moon teljes 4.  fejezetét Drága Olvasómnak, Atyusnak ajánlom nagyon nagyon nagyon nagyon sok szeretettel és őszinte hálával!

Köszönöm a meglepetést! :)
Köszönöm, hogy elkészítetted ezt a fantasztikus dizájnt az oldalhoz! :)

Sok puszi Neked!
Köszönöm, hogy velem vagy! :)

Aby




A NAGYNÉNÉM ELCSÍPETT GONDOLATAIN KERESZTÜL LÁTTAM AZ ANGYALOMAT, amint félszegen mosolyogva követi őt üzletről üzletre.
Boldognak tűnt, az arca halványpírban tündökölt, zavarban volt, ugyanakkor örült, hogy végre akadt valaki – rajtam kívül is –, aki közel szeretne kerülni hozzá. Barátot látott Alice-ben. Ezt leolvastam az arckifejezéséből.

„Szegénykém! Rajtunk kívül – a veszélyes vérszívókon kívül – senki sem látja, hogy milyen kedves és jószívű!... Pont Ő, aki megérdemelné a normális, boldog életet… Pont Ő keveredett bele ebbe az őrült, misztikus világba… Persze, Pajti! Te dumálsz?? Te voltál az, aki nem tudta magát távol tartani Tőle!! Alice csak a ráadás!” – fintorodtam el.

„Ma korábban is elmehetsz hozzá! Mad és Adam éjszakások.” – szakított ki merengésemből a bosszantó kis törpe. Kuncogva mutatta elméjében a találkozással egybekötött megismerkedést Maddel és Adammel, majd hirtelen dúdolni kezdett.

- Alice! – szűrtem a fogaim közt, hirtelen felpattanva az asztaltól. – Mégis ezt hogyan képzelted? – keltem ki magamból teljesen, ökölbe szorított kézzel fenyegetve őt. – Nem lett volna elég, ha egyszerűen csak kiteszed a ház előtt? – ordítottam mérgesen.

Fogalmam sem volt mi ütött belém, az ereimben féktelen düh lángolt fel, képtelennek éreztem rá magam, hogy uralkodjam rajta. Ott helyben le tudtam volna tépni a nagynéném fejét… Elborzasztott a tudat, hogy ártani akarok neki.

„Fékezd az indulataidat!... Fékezd magad!... Teljesen elment az eszed?? Ez már tényleg nem normális!!... Persze, mindig is tudtad, hogy egy veszélyes vadállat vagy. Igaz, Jaed??”

„Hé-hé! Nyugodj meg, Fiam!” – dörmögte apa meglepetten a fejembe. – „Miről van szó?” – érdeklődött.

- Hosszú – dünnyögtem.

Valahogy nem akaródzott magyarázkodni. Éppen eléggé frusztrált a gondolat, hogy Beth nővére, illetve sógorjelöltje mit szóltak az új barátnőhöz.

„Ugyan, Pajti! Ne húzd fel magad!” – próbálkozott Seth is.

Igyekeztem lenyugtatni magam, nehogy a végén olyat tegyek, amit sose bocsátanék meg magamnak. A hevességem mindenkit meglepett, a családom tagjai elképedve meredtek rám.
Zihálva, mélyeket lélegeztem, de még mindig fortyogott bennem a harag.
Nem értettem semmit, ahogy a körülöttem lévők sem. Ennyire még sosem voltam dühös. Ez a vad mérgesség idegennek hatott számomra.

„Mintha nem is én lennék!... Vagy mégis??”

- Ne haragudj Alice… – suttogtam lehunyt szemekkel, mikor a légzésem végre egyenletessé vált.

„Persze, Mutáns! Azt képzeled, ezzel el van intézve??... Most komolyan??”


- Alice találkozott Beth testvérével és annak barátjával – adta meg a választ nagyapám helyettem Jake előbbi kérdésére, szemforgatva – reakcióképpen a gondolataimra –, miután türtőztettem magam.

„Nem csináltam semmi rosszat!” – durcáskodott nénikém, szemrehányó tekintetet vetve Edwardra.

- Azt hiszem, megint sikerült elvetned a sulykot, Nővérkém! – húzta el a száját Bella.

Ezt már ő sem hagyhatta annyiban. Nagyon is jól tudtam, hogy Alice miket művelt vele, aztán anyával – „A te érdekedben teszem!” – felkiáltással. Ja, és az „Egyszer még hálás leszel nekem!”-et se felejtsük ki. De persze a ténykedései mindig happy enddel végződtek.

- Sajnálom – léptem oda hozzá bűnbánóan csóválva a fejemet.

- Én is – mosolygott rám szelíden, végigsimítva gyengéden az arcomon. – Szerintem Mad és Adam örültek, hogy vidámnak láthatják Beth-t, és hogy van valaki, aki mellette van az iskolában – magyarázta finoman. – Azért mentem be, mert láttam, hogy így lesz a legjobb. Ha nem megyek be, akkor azt hiszik, hogy valami fiú vitte haza, az pedig nem lett volna szerencsés – kacsintott rám ravaszul csillogó szemekkel.

Határozottan bólintottam, erősen kifújva a levegőt. Igazat kellett adnom neki. Mint mindig!

„El kell ismerni, hogy a bosszantó kis manó pályát tévesztett! Őrangyalnak kellene mennie!... Hátha felveszik! Ekkora tapasztalattal??” – somolyogtam lassan megnyugodva.

Úgy tűnt senki sem akadt fenn – a jelenlévők közül – hosszabb ideig a viselkedésemen. Betudták a kutyagéneknek


Sietősen fejeztem be a vacsorámat, hogy minél előbb a karjaimban tarthassam a szirénemet, és hogy meggyőződhessek róla, hogy Alice tényleg nem tett benne maradandó kárt.

„Esetleg megfertőzte a divatmániájával… Akkor aztán, jaj, neki!”

- Holnap reggel 9-kor a parton – böktem oda Seth-nek, mielőtt a ruhászsákkal a kezemben kisétáltam a házból.


8 óra felé járt, mikor leparkoltam Newtonék boltja mögött. A szívem hevesebben kezdett verni a gondolatra, hogy mindjárt megpillanthatom Beth gyönyörű arcát. Feltűnés nélkül, lassan sétáltam a már jól ismert ablak felé.

„Szegény lány, ha tudná, hogy egy mutáns szerelmes Belé, akkor biztosan szörnyet halna... Még, hogy mikor mondom el Neki?!... Talán tényleg hagynom kellene, hogy magától döbbenjen rá… Lehet, hogy az valóban szerencsésebb lenne… Na, ja!... Ugyan már Jaed, gondolkodj már egy kicsit! Komolyan azt hiszed, hogy ez számít valamit?? Teljesen mindegy, hogy tőled tudja meg, vagy éppen magától jön rá… A végeredmény ugyanaz: egy mutáns torzszülött vetett rá szemet!!” – sóhajtottam fájdalmasan.

Nagyot nyeltem, mielőtt beugrottam volna az ablakán. Nem volt a szobában, de a csodásan mámorító barack, kókusz és eper aromája megédesítette a helyiség levegőjét. Lehunytam a szemem, mélyen magamba szívva a bódító illatot.

A fürdőszobában tevékenykedett, tisztán, kivehetően hallottam a vízcsobogást, majd azonnal el is tereltem róla a figyelmemet, mikor az elmémbe egy óvatlan pillanatban kezdett bekúszni Beth fedetlen, karcsú testének képe.

Az ágy mellé, az éjjeli szekrény elé helyeztem a ruhászsákot, majd a könyvespolchoz sétáltam. A viharvert, Shakespeare Rómeó és Júlia kötetet a kezembe véve lezserül elnyújtóztam az ágyon, egyik kezemet a fejem alá téve, lábaimat keresztbe rakva vártam, hogy Szerelmem elvégezze emberi szükségleteit.

A viseltes könyv lapjai, mintha megérezték volna kínlódásomat, a legmegfelelőbb helyen nyílottak szét, az erkélyjelenetnél:

„Egy puszta név,
Meg nem mondhatja néked, ki vagyok.
Én meggyűlölöm tulajdon nevem,
Mert néked ellenséged, drága szent,
Ha írva volna, foszlányokra tépném.”*

Ha tehetném… Ha lehetne, kiszaggatnám magamból a mutáns géneket, hogy Vele lehessek gondtalanul boldogan, hogy kettőnk egét szivárvány ékesítse gyönyörű napsütésben, és ne rettenetes villámokat szóró viharfelhők éktelenkedjenek rajta...

„Micsoda nemes gondolat, Jaed!... De sajnos lehetetlen!... Ahogy az is, hogy egy ilyen Angyal egy ilyen szörnyeteget szeressen!... Ha megtudja…” – a további, elmémet marcangoló gondolatok tovatűntek, mikor meghallottam Beth lépteit a folyosóról a szoba felé közeledni.

A tekintetemet az ajtóra fókuszáltam, lélegzetvisszafojtva várva, hogy belépjen rajta a „drága szent”.

Egy törölközővel a haját szárogatta, míg szabad kezével az ajtót kitárva lépett a szobába. Nedves hajának édes kókusz illatát most sokkal erősebben érzékeltem, mint eddig bármikor. Még annál az alkalomnál is, mikor a nyakamba ugorva zokogott. Elmosolyodtam az emlék hatására.
Lényének finom aromái betöltötték az elmémet, boldog mámorba taszítva érzékeimet. Élvezettel szívtam magamba vérének csábító zamatát.

Az ágy felé közeledve hirtelen megtorpant, amikor tudatosult benne, hogy nincs egyedül. Az arca bájosan kipirult, a szíve kihagyott egy pillanatra, majd gőzerővel pumpálni kezdte édes vérét az ereibe.

„Jaj, biztosan Lisa szólt neki, hogy Madék ma éjjel dolgoznak… és már itt is van. Remélem, örül majd a meglepetésnek.” – hallottam meg Őt a fejemben.

Nem sejtettem, milyen meglepetésre gondolhat, de most csak az számított, hogy újra láthatom.

„Te is tartogatsz egy meglepetést számára, Pajtás!... De szerintem majd akkor rukkolj elő vele, mikor már minimum ül!... Amúgy sincs bátorságod hozzá!!”

- Szia – motyogta zavartan.

- Szia Édes! – mosolyogtam, miközben felkeltem az ágyról, a könyvet az éjjeli szekrényre helyezve, majd közelebb léptem hozzá.

Az ajkai elnyíltak, a lélegzete felgyorsult. Kikerekedett szemekkel nézett fel rám, halványpírban játszó orcákkal.

Nem a szokásos összeállítást viselte. Egy halványkék, csillagmintás – a csillagok színe sötétkék – pántos felső feszült a testére, közepén egy a holdsarlón alvó, hálósipkás medve díszelgett. A pizsamanadrág színben és mintázatban hozzá illett.

Gyengéden átfogtam a derekát, közelebb húzva magamhoz. Karjait a nyakam köré fonta, miközben a törölközőt a padlóra ejtette. Kínzó lassúsággal közelítettem ajkaimmal az övéi felé. Lágyan megcsókoltam, mialatt mélyen belenéztem a zölden hullámzó óceánba. Egyik kezének ujjait a hajamba fűzte, másikkal a vállamba kapaszkodott. Megízleltem az alsó, majd a felső ajkát, azután körberajzoltam a nyelvemmel, mire Beth halkan felnyögött. Ezt bátorításnak vettem. Finoman átvezettem az ujjaimat a nedves hajzuhatagon, tenyeremet a tarkójára helyeztem, másik kezemmel még mindig szorosan a karomba zárva.
Óvatosan ízlelgettem, a lassú mámor édesen kínzó érzésével. Nyelvemmel beljebb kalandoztam, szépséges tekintetét még mindig fogva tartva.

„Ez annyira jó!” – üzente felém tudtán kívül, s én belemosolyogtam a csókunkba.

A szívem repesett az örömtől az elcsípett gondolatra. Nyelvével bátortalanul kóstolgatta az ajkaimat. A finom érintéstől felforrt a vér az ereimben, még közelebb húztam magamhoz, amennyire ez még lehetségesnek tűnt. Belenyögtem a csókunkba, a vágy elemi erővel ostromolta a józanságomat. Tudtam, hogy vékony határokat feszegetek. Lassan elszakítottam ajkaimat az övéitől, eloltani igyekezve a bennem égő szenvedély heves tűzét. Mindkettőnk szíve igyekezett kiugrani a helyéről, kétségbeesve kapkodtunk levegő után.
Beth áhítattal teli pillantással nézett a szemembe.

Lecsúsztatva kezemet a derekáról, megfogtam a kezét, majd az ágy felé húztam. Lehuppantam rá, majd az ölembe emeltem az Angyalomat. Egyik kezével átkarolta a vállamat, másiknak ujjait az enyémekbe fűzve. Tekintetével az összekulcsolt kezeinket tanulmányozta.

- És milyen volt a vásárlás? – kérdeztem az álla alá nyúlva, finoman kényszerítve, hogy a szemembe nézzen.

- Jó – válaszolta széles mosollyal.

„Nagyon jól éreztem magam… annak ellenére, hogy Lisa kissé hiperaktív.” – fejtette ki bővebben elméjében.

Nem bírtam megállni kuncogás nélkül a gondolatait.

- Kicsit azért elfáradtam – vallotta be félszegen.

- Akkor aludnod kellene, hogy holnap időben fel tudj kelni – mondtam sejtelmesen.

- Miért, mi lesz holnap? – kérdezte meglepetten.

- Arra gondoltam, hogy lemehetnénk a partra. Szép idő lesz holnap – vigyorogtam. – Persze, csak, ha te is szeretnéd – folytattam óvatosan.

- Rendben – sóhajtotta.

„Remélem, Jaed nem tervez semmi… úszóverseny-féleséget vagy… szörfözést.” – kerekedtek ki a szemei, miközben mindenféle, szörnyű baleset képei villantak át elméjén, melyekben Ő volt az áldozat.

Így jobbnak láttam elhallgatni előle, hogy jól gondolja: szörfözni fogunk.

„Ejnye, Jaed!... Azért majd kíváncsi leszek, hogy reagál erre a kis meglepetésre!... Szerintem sikoltozva fog hazaszaladni!”

Lazán hátradőltem Szerelmemet is magammal húzva, elhelyezkedtem a szokásos éjszakai pozícióba.

- Várj – tiltakozott hirtelen, mialatt ujjait kifűzve az enyémekből, ellökte magát a mellkasomtól, majd feltámaszkodott az ágyon. – Adni szeretnék neked valamit – motyogta.

„Vajon tetszeni fog neki? Lisa remélem, eltalálta a méretet, és Jaed pedig nem érti félre…” – jött felém a gondolata.

„Na, már megint a kotnyeles Lisa!...” – emelkedett meg a szemöldököm. – „Talán emiatt dúdolgatott? Kíváncsi vagyok, mit talált ki már megint!” – húztam el a számat.

- Micsodát? – érdeklődtem.

Nem felelt, csak bájosan mosolygott. Felkelt az ágyról, mikor én készségesen elengedtem.
A gardróbjához sétált, majd miután kinyitotta, az aljából, a ruhák mögül elővett egy közepes csomagot.

Bizonytalanul elém sétált, majd miután felültem a kezembe nyomta az ajándékomat.
Ekkor már jól tudtam, mi van benne. Szétnyitottam a zörgő csomagolópapírt, miközben Beth lekucorodott mellém.

- Ezt miért kapom? – kérdeztem meglepetést színlelve.

- Hát… – kezdte kipirultan. – Lisával arra gondoltunk, hogy kényelmetlen lehet neked utcai viseletben aludni mellettem – hadarta. – Együtt választottuk. Ez az enyém párja – mutatott végig magán egy gyors kézmozdulattal.

Mikor észrevette, hogy a pillantásommal követem a kezét, lesütötte a szemeit.

- Köszönöm – mormoltam felé fordulva. Az álla alá nyúltam újra, rávéve, hogy emelje rám szégyenlős pillantását. Gyengéd csókot leheltem ajkaira, majd felálltam.

- Azt hiszem, fel kellene próbálnom – mosolyogtam az Angyalomra.

- A fürdőszoba…

- Ne fáradj! Tudom, merre van – indultam az ajtó felé.


Magamra öltöttem az újonnan kapott pizsama együttest. Halványkék, sötétkék csillagmintázatos alsó és annál egy árnyalattal sötétebb kék póló.


Beth már kényelmesen elhelyezkedett a paplan alatt, mikor visszatértem a szobába. Látszott rajta, hogy tényleg nagyon kimerült.
Összegömbölyödve feküdt, az ablak felé fordulva.

Megkerültem az ágyat, Ő pedig már emelte is fel a takarót.
Gondolatban rettegett ettől az új helyzettől, de feltétel nélkül megbízott bennem. Magam sem értettem, miért.

„Persze, hogy nem! Nyilvánvaló, hogy neki sem működik jól az agya, ahogy Bellának. Ez a te szerencséd, Mutáns! Neki pedig a pechje!” – sóhajtottam gyötrődően.

Remélem, nem érti félre ezt az egész pizsama dolgot.” – visszhangzott a fejemben előbbi gondolatmenete. – „Hiszen első éjszaka sem próbál…” – szakadt félbe a mondandója egy hangos sóhajjal, mikor elméjében megjelent a mozi utáni este egy képe kettőnkről, a kanapén ölelkezve. – „Annyira kedves tőle, hogy velem tölti az éjszakákat.” – mosolyodott el halványan, ennek hatására elmémet már nem támadták oly’ keményen az önvád fájdalmas gondolatai. – „Amióta mellettem van, nincsenek rémálmaim. A csókjaink közben sem látom a szörnyű képeket. Talán tényleg sikerült megszabadulnom a múlt sötét árnyaitól?” – tűnődött magában.

Bíztam benne, hogy így történt, hogy már nem kínozza többé semmi az Angyalom törékeny, emberi lelkét.


Befeküdtem mellé az ágyba, majd eligazgattam a takarót. A Beth felé lévő karomat a feje alá helyeztem – Ő közelebb húzódva hozzám, az oldalamhoz kuporodott –, másik kezemnek ujjait az övéibe fűztem a mellkasomon.

- Szép álmokat, Édes! – leheltem lágy csókot a még mindig nyirkos, finoman kókusz illatú hajába.

- Neked is, Drága! – mondta elfúló hangon.

A kedves megszólítástól hevesebben kezdett verni a szívem a mellkasomban. Elégedett vigyor ült ki a képemre.

„Jaed, Pajti! Teljesen úgy viselkedsz, mint egy elmezakkant!... Szerintem vizsgáltasd meg magad egy orvossal!... Ja, megvolt!.... De a hétköznapi dokik tuti nem tartanák normálisnak a farkas- és vámpírgének által súlyosan túltengő hormonjaidat!”

Halkan dúdolni kezdtem a Szépség és a szörnyeteg egyik dalát, a bizonytalan jövő elé néző két szerelmes, a hóborította kertben énekelt duettjét.

„Tényleg valami komoly bajom lehet… rajzfilm…éneklés!!!!”

Beth légvétele lassan egyenletessé vált. Hallgattam szívének békés dobbanásait, miközben fura érzésem támadt, mintha kezdenének elnehezülni a pilláim.

„Ez lehetetlen!... Az nem lehet!” – képedtem el magamban teljesen.

Önkéntelenül hunytam le a szemeimet a következő pillanatban, elmerülve a sötétségben.


Beth ágyán ültünk egymással szemben. Csillogó szemekkel nézett engem, boldog mosollyal az arcán. Az új pizsamáinkat viseltük. Lassan felé hajoltam, bizonytalanul átfogva a derekát, miközben elmerültem a békés, most kéken tündöklő óceánban.
Éreztem, hogy a szívem ötszörös tempót diktálva indítja be a sebesen száguldó futamot az ereimben. A vágy felülírni igyekezett minden józan gondolatom.
Gyengéden simítottam végig Szerelmem haját, rávillantva egy félmosolyt. A szíve kihagyott egy pillanatra, majd ütemében versenyre igyekezett kelni az enyémmel. Duzzadó ajkai szétnyíltak, lélegzete felgyorsult.
Tenyeremet a tarkójára simítottam, majd lágyan megcsókoltam. Mikor ajkaink összeértek, mindkettőnket magával ragadott a szenvedély.
Beth merészen csókolt. Nyelveink bátran kalandoztak, vadul fogócskázva, olykor finoman keringőzve. Felváltva nyögtünk bele a csókunkba, egyre nagyobb teret engedve a mindkettőnkben feltámadt forró vágynak.

Ajkaimmal végigsimítottam az állán, miközben a derekán nyugvó kezemmel felfedező útra indultam. Mohón kerestem a vékonyka anyag szélét, hogy érezhessem Szerelmem bársonyos bőrét a kezem alatt. Mikor megtaláltam, felfelé indultak ujjaim a gerincén, miközben ajkaim nyakán kalandoztak. Az érintésemet minden porcikáján libabőr követte. A szíve egyre többször hagyott ki egy ütemet, és minden egyes kihagyás után igyekezett átszakítani a bordáit.
Csókjaimmal borítottam egyre inkább fedetlenül maradó mellkasát, érezve, hogy képtelen vagyok már ebben a percben is uralkodni magamon. A józanságomat homályos köd borította, a szenvedély édes sötétsége maga alá temette.

Lecsúsztattam kezeimet a derekára, – hamvas bőre a pólóján keresztül is perzselte a tenyereimet – óvatosan megragadva a felsőtestét elfedő vékony ruhadarabot.
Egy határozott mozdulattal türelmetlenül vettem le Róla, miközben távolabb hajolva Tőle szemeim bűvkörébe vontam vadul tajtékzó, zöld hullámokat vető óceánszín tekintetét.
Agyam józansága feladta a testemmel vívott csatát…



Bizonytalanul nyitottam fel a szemeimet.
Hirtelen fogalmam sem volt, hol vagyok. De aztán minden kezdett a helyére kerülni – még mindig kótyagosan –, ahogy próbáltam rájönni mi történt. Gyorsan sorra vettem az eseményeket, vajon …?

„Ne, az lehetetlen… az nem lehet,…nem tudnám ÚGY bántani!!!... He-he-he, de bizony, hogy tudnád…”


Beth békésen aludt az oldalamon. A digitális óra kijelzője fél kilencet mutatott.

„Elaludtam.” – állapítottam meg döbbenten. – „Álmodtam?!” – hitetlenkedtem. – „Mégis mi történik velem??”


*William Shakespeare: Romeo és Júlia; Fordította: Mészöly Dezső

12 megjegyzés:

  1. Ohh Aby!
    Komolyan, lehet ezt még fokozni? Egyre izgalmasabb, pedig már régóta mindig azt hiszem, hogy ez már nem lehetséges. Imádtam az egészet! :D
    Alice hozta a formáját.:D Az a dühroham Jaednél... Egy újabb rejtély.
    Beth nagyon édes volt! :) Végre valaki, aki elviseli Alice divathóbortjait. xD Bár lehet, hogy csak visszafogta magát. :P
    Az ajándék nagyon aranyos volt. Kissé tényleg "felhívás keringőre", de ennyi kell! :D
    Jaed hormonjai tényleg nem nyugszanak. Ez az álom a végére... Szép kis jövőt jósol! xD Nem baj, szeretjük a pikáns jeleneteket! xD
    Vajon Alice tudta, azért vettek neki pizsit? ^.^
    Mikor mondja már el Beth-nek? Nem győzöm kivárni! Te pedig direkt rá is játszol erre. :P De azért is nyaggatlak majd miatta! :P :D
    Köszönöm az élményt! Köszönöm, hogy ilyen csodálatosan írsz! És nem utolsó sorban köszönöm, hogy nekem ajánlottad! :D Ez még mindig hihetetlenül meghat! :)
    Nem kifejezés, hogy "jó" fejit kaptam. A pusztán "jó"-nál ez sokkal-sokkal szuperebb, nagyszerűbb, csodálatosabb, izgalmasabb, fantasztikusabb, klasszabb, gyönyörűbb, érdekesebb,... soroljam még?
    Imádlak, Drága! <3<3<3
    Mint mindig, most is alig várom a következőt! Siess vele kérlek, mert már nem bírja a szívem ezeket az izgalmakat. :S Azt pedig te sem akarhatod, hogy a "dizájnered" a várakozástól, türelmetlenségtől használhatatlanná váljon. ;)
    Lassan csatlakozom a Nóri által vezetett türelmetlen bandába. :D Már ha bevesz. xD De azt hiszem, megfelelek a feltételeknek. xD
    Puszillak Drága (de aranyos volt Jaed reakciója erre aszóra :)! Msn-en találkozunk, amint elküldtem ezt a megjegyzést! :D
    xoxo

    VálaszTörlés
  2. Szia csajszi!

    Este még gyorsan elolvastam esti mese gyanánt és jól is aludtam tőle. :) Bár nem voltak olyan álmaim mint Jaednek. :P Azért elég rövidke álma volt szegénynek, de hát még vannak éjszakák, még lehet álmodni... :P Na meg persze, néha az álmok valósággá is válnak! ;)

    Tetszett az Alice-es rész, na meg várom mi sül ki ebből a La Push-i kiruccanásból. Csak nem tud ott meg valami fontosat Beth??

    Na mentem, légy jó, és remélem összejön a tali! ;)

    Pusz, Kriszti

    u.i.: tetszik a Slide...
    ja, és majdnem elfelejtettem...
    Team Jaed2... XD

    VálaszTörlés
  3. Szia!!
    Nagyon nagyon jó lett..:)
    Teljesen elakadt a lélegzetem is.. Jaed gondolatai pedig nem értem miért gondol magára mint mutánsra tiszta nagyapja...*csóválja fejét*
    És a kiakadása még szerencse hogy le tudtamagát nyugtatni....
    Beth pedig szeretni val kedves félénk lány aki hálás hogy rá talált a szerelem de zavart hogy vajon nem gondol másra Jaed nem veszi e rossz néven a pizsama ajándékot sem..:P:P
    Ohh istenem olyan jó lenne ha egyáltalán megtudnának nyílni egymásnaka gondolataik hogy tisztázni tudják...:)*álmodózó fej* És hogy mit szólna ha kiderülne az igazság nem tudom degy biztos kicsit zavart lenne de mégis elfogadná ahogy Bella is...:)
    Vároma folytatást!!:)
    Melinda

    VálaszTörlés
  4. Szia Aby!
    Ez a történet - mint ahogy reméltem is - izgalmakban és nem várt fordulatokban bővelkedik, ezáltal még szuperebb lesz.

    Örülök neki, hogy Beth túlélte a shopingtúrát xD
    Jajj, az a pizsama annyira cuki lehetett ^^
    Jaed álma teljesen meglepett. Nagyon király, hogymilyen élénk a fantáziája a srácnak, most még jobban bejön xD
    Kíváncsi vagyok, hogy mi fog ebből még kisülni, különös az a tengerpartos részt várom :D

    Siess a folytatással :) Remélem most pénteken is megörvendeztetsz minket egy résszel :D

    Puszi: Nóri :)

    Ui: Atyus, persze beveszlek a "bandába", gondoltam, hszámodra kell helyet biztosítanom :D
    Ui2: Remek lett fölül az a diavetítős cucc, ha jól emlékszem Atyus blogján láttam olyasmit :)

    VálaszTörlés
  5. SZIA ABY! Ez egy szuper hosszú és szuper jó fejezett lett!Bocs,hogy nem bírtam megvárni!Nagyon tetszett a vásárlói körút a mindig tüsténkedő nagynéni, és az ajándék!Nem lesz ennek a hirtelen,heves kirohanásnak valami következménye?..."hogy egy veszélyes vadállat vagy?" Az álom valami szuper lett,nagyot csalódtam volna nélküle.El sem tudnám képzelni,hogy csak úgy bebújjak a takaró alá mindenféle következmény nélkül.Birizgálja a fantáziámat még mindig,hogy néha adásszünet van a gondolat olvasásba.Jaed nem tudja minden gondolatát olvasni Bethnek. Valami titok Beth körül is van?Lehet,hogy Ő sem tud még róla(Bella)?Mi lesz a tengerparton? Rengeteg kérdés! Várom a válaszokat.Remélem a következő fejezetekben megkapom.Várom!!! A SZUPERDIZÁJNER nagyot alkotott köszönet érte! Nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
  6. Szia Aby!

    Tegnap már nem bírtam megvárni, ezért csak most olvastam. Rettentően tetszett a fejezet. Alice adta önmagát, hisz a vásárlás a hobbyja, mindig cipel magával valakit. Szegény Beth elég jól bírta. Kiváncsi leszek Jaed düh kitöréseinek okára, van egy elméletem, kiváncsi vagyok te is arra gondoltál-e, előbb vagy utóbb kiderül.
    Olyan aranyos Beth félszegsége, tetszik nekem.
    Az álmodós jelenet nagyon érdekes volt, reméljük egyre többet álmodik Jaed. A tengerpartra én is kiváncsi vagyok, és mindenre. Remélem minnél hamarabb jön a folytatás. Mi lett volna velem, ha nem olvasom el a történetet, mint ahogy elöször akartam. Ügyes vagy Aby.
    Atyus megint nagyon jól tette a dolgát, szupi az album.

    Puszi: Judit

    VálaszTörlés
  7. hali:D:D:D
    szóóóval:hát,huh,...pff nem találom a szavakat...ez van,ha még mindig a hatása alatt vagyok valaminek.És ennek nagyon!
    Nem találom az újabb szavakat,kifejezéseket,mert az előttem írok mindet elmondtak...és remélem ezzel én is;));))
    Már nagyon várom a következő részt,remélem minél hamarabb lesz...
    nekem is tetszik a dia,gratula érte.
    üdv:Mse07>:D<


    ui:siess!!!!!

    VálaszTörlés
  8. szia ez negyon jó jaed végre tud aludni ez olyan jó puszy csak így tovább

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok!

    Ha nem haragszotok meg érte, akkor egyben válaszolnék a kommentjeitekre.

    Sokat gondolkodtam rajta, mit is válaszoljak Nektek, mit is kellene írnom ezekre a hihetetlenül jóleső, ugyanakkor zavarba ejtő dícséretekre.
    Leírhatatlanul jó érzés, amiket egy-egy fejezet alkalmával véleményként leírtok nekem. xD Sokszor könnyes szemekkel olvasok végig egy-egy kommentet, és ezekből egyre több van. Amiért végtelenül hálás vagyok!
    Amikor januárban nekikezdtem ennek a történetnek, természetesen optimistán indultam neki, de legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy ilyen sokan, ilyen lelkesedéssel fogjátok olvasni. Olyan, mintha csak ma lett volna, amikor még csak Nóri, Hencii és Thara írtak nekem kommentet, és követték nyomon az ifjú Black mindennapjait. Mostanra pedig már Fun Clubja van a szereplőmnek. xD Team Jaed! xD
    Nehéz elhinni, hogy egy álom... amit aztán az ember papírra vet, milyen hatással lehet az életére és másokra.
    Igyekeztem úgy megteremteni Jaedet, hogy tényleg egy tökéletes Edward/Jake ötvözet legyen. Mert én Bella helyében biztosan képtelen lennék a választásra. (Ez Stigu hibája, megfertőzött a Jake iránti rajongásával! xD Már nem csak egy jó fej srác számomra, hanem annál sokkal több... Ahogy Stigu sem volt Rob rajongó, én sem voltam Tay rajongó. Azt hiszem, mindketten elkaptunk egy jó kis függőséget a másiktól. xD)
    De visszatérve a fejihez: nagyon szeretem írni ezt a történetet, az egész készen van, megíródva, jól beágyazva az agyamba, és ha Isten vagy, ha úgy tetszik a sors is úgy akarja, akkor még nagyon sokáig leszek veletek Jaedként, de persze ugyanígy Bellaként, Edwardként vagy Sejlaként.
    Jaed és Sejla talán azért állnak annyira közel a szívemhez, azért szeretem az ő szemszögüket írni annyira, mert ők az én fantáziám teremtményei. Az enyémek, a részeim. Erre Atyus hívta fel a figyelmemet! Köszönöm Drága! xD
    Igaz, hogy szorosan behatárolja őket a Saga világa, de mégis én magam is bennük vagyok. Ezért is külön örülök, hogy ennyire szeretitek Jaedet.
    Én pedig Team Jakeward! xD

    Nos, hogy mi fog történni a parton? Mikor tárja fel Jaed Beth előtt a titkait? Hmm... Lakat a számon. xD Egészen a következő és az azt követő fejezet(ek)ig, remélem, legalább annyira élvezetesnek fogjátok majd tartani, mind az eddigieket. :) Rengeteg kérdés, amelyekre egytől egyig már készen van a válaszaim a fejemben, és minden betűjét teljes, hálás szeretettel osztom meg Veletek! :)

    Köszönet Nektek a támogatásért és a szárnyalásomat biztosító, kedves szavakért! xD

    Szeretném megköszönni Atyus nevében a dizi-dicséreteket, hiszen nélküle nem járulhatna ilyen tökéletes dizájn az írásaimhoz. xD
    Sok puszi Neked, Drága, Egyetlen Dizájnerem! Remélem, hogy kielégítő útravalóval szolgáltam számodra! xD Jó szórakozást a táborban, érezd jól magad! xD

    Milliószor csókol Titeket:

    Aby

    VálaszTörlés
  10. Édes Lyányom!

    Na látom ,itt már az én kommentem nem is hiányzik. XD
    A lényeget már úgyis leírták a " Team Jaed " rajongók, de hogy ne maradj le még egy dicséretről, itt vagyok.
    NAGYON JÓ LETT A FEJI!! XXDDD
    Egyre izgalmasabb dolgok történnek, ahogy halad a történet, mindig megtudok valami újat, de még én sem sejtem a végkimenetelt.
    Borzolod az idegeinket a rejtélyes érzelemkitörésekkel, Beth és Jaed egyre forróbb kapcsolatával,húúú és az az álom, meg sem lepődtem volna, ha tényleg letámadja... XXDD

    Buksimi Terra /Anya/

    VálaszTörlés
  11. Szia Aby! :)

    Megint késve, de ideértem :) Hát, öhm, szóhoz se jutok. Ez valami csodálatos volt! Imádtam minden egyes "papírra" vetett betűd. Annyira kíváncsi vagyok mi lesz a későbbiekben, na meg hogy mikor mondja el Jaed a család titkát :)) Annyira fenomenális az egész történet :)

    Millió és még több puszi: húgod- Hencii

    VálaszTörlés
  12. Hűű. Jaed álma elég merész volt... talán majd a valóságban is eljutnak odáig? Beth nem beszél sokat, de szerintem ugyan úgy szereti Jaed-t :)
    Azért remélem később többet fog beszélni :D

    Nagyon szuper lett!

    Üdv: Ella húgod

    VálaszTörlés

Copyright

myfreecopyright.com registered & protected